Halihó Mindenki!
Őszintén sajnálom hogy eddig várakoztattalak titeket, gondolom senkit nem érdekel az ok amiért nem írtam , ezért ezzel nem is terhellek titeket. Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást mindenkinek, és remélem tetszik a rész. :) Szoni :)
Őszintén sajnálom hogy eddig várakoztattalak titeket, gondolom senkit nem érdekel az ok amiért nem írtam , ezért ezzel nem is terhellek titeket. Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást mindenkinek, és remélem tetszik a rész. :) Szoni :)
Mielőtt kimegy a kezembe nyomja az órarendemet. Hihetetlen. Hogy bírtak ilyet összeállítani egyáltalán? Kedden tesivel kezdek, majd utána matek, olasz, önvédelmi, erőnléti edzés. Szent isten milyen óráim vannak? Mi az az f.m. edzés? Mindegy. Fáradt vagyok. A másik csaj szinte azonnal ki is megy a szobából.előkotrom a táskámból a mosakodó felszerelésemet és el indulok megkeresni a fürdőt.
Pontosan ott találom ahol, kell lennie Dr. James szerint. Befelé menet, nekem jön valaki. Épp csak hallok egy "bocsi"-t, de már el is viharzik. Ch. Mindegy. Nem akarok balhét csapni....máris. Lesz még rá lehetőség. Be állok az undorító, tejüveges szabad fülkébe és gyorsan letusolok.
Nagyjából tíz perc múlva pizsiben osonok vissza a szobánkba. Már majdnem sötét van kint. Beslisszolok az ajtón. Bent már teljesen sötét van. Egyenletes szuszogást hallok, azon kívül semmit. Csendesen az ágyamhoz megyek, elő dúrom a mobilom, és állítok egy ébresztőt. Ezek után végre vízszintesbe helyezem magam. Mint akit fejbe lőttek, úgy nyom el az álom.
Olyan szar, mikor olyan jót alszol, és megszólal az ébresztőd.
Félkómásan megkeresem a szundi gombot, és próbálok visszaaludni, de mire végre összejönne, újra szól a telefonom. Ezúttal leállítom, és erőt veszek magamon, és kényszerítem magamat, hogy üljek fel és szállja ki az ágyból. Tapad rám a pólóm az izzadságtól, ezért elmegyek lezuhanyozni, újra.
Se a fürdő felé menet-, se a fürdőben nem látok egy árva lelket sem. Nyugodtan lezuhanyzom, majd törülközőbe tekert testtel, visszaslattyogok a szobánkba. Visszafelé azért látok már pár pizsiben szállingózó emberkét.
Benyitok, és ekkor megpillantom a szobatársam, amint éppen egy flaskát húz meg. Vagy is csak húzna meg, ha nem dermedt volna le időközben.
- Mondd, hogy nem üdítő van abban - mondom neki.
- Mi? - tér vissza a kábulatból, de csak a szememet forgatom.
Pillanatok alatt felöltözöm. Egy fekete pánt nélküli felül szegecses, hasvillantós toppot, és egy koptatott farmer rövid nacit veszek fel. Ezek után már neki is látok füstös, durva sminkemhez.
Éppen az utolsó simításokat végzem, mikor kopogtatnak.
A csajjal, akinek még mindig nem tudom a nevét, egyszerre szólunk ki.
- Nyitva van.
Dr. James és egy számomra ismeretlen srác jön be az ajtón. Gyorsan felkapom a sulitáskámat, ami iszonyatosan nehéznek bizonyul, mikor kinyitom megértem miért. Drága akárkik megtömték a tankönyveimmel. Kicibálom azokat amik nem kellenek a mai napra és az ágyamra hajigálom őket, majd felkapom a vékony anyagú, térd fölé érő fekete csizmámat, meg a fekete bőrdzsekimet. Vállamra dobom a táskám, ami lényegesen könnyebb lett, és a rám váró, doki felé fordulok.
- Mehetünk? - kérdezi.
- Ja, asszem igen - felelem és mellé lépek.
- Jó. Tessék. - Kezembe nyom egy szalvétába csomagolt szendót.
- Waa, köszönöm - mondom és már neki is kezdek.
- Nincs mit. - Csak ennyi a válasza.
- Most hová megyünk? - kérdezem két falat között.
- A tesi teremhez, az első órád testnevelés - feleli, és ekkor mint a villámcsapás eszembe jut, hogy nincs nálam tesi felszerelés.
- Ne aggódj, mindent, most fogsz megkapni. A tornazsákodat, a tesi és edző felszerelésedet is - mondja Dr. James, mikor megpillantotta az arckifejezésemet.
Egy meg könnyebülő sóhaj szakadt ki belőlem.
Egy hosszú hatalmas ablakokkal kirakott folyosón haladunk végig. Akár csak a filmekben, hatalmas régi építésű várak, kastélyoknál lehet ilyet látni. a folyosó végén két ajtó van nyitva előttünk.
Megállunk előttük és meglepetésemre, balra is van egy nagy kétszárnyú ajtó, ami nyitva áll és az udvarra nyílik. Vagy is gondolom hogy az udvarra.
- Rachel, kicsit durvább tesi órára számíts az átlagnál. Te 9. E osztályos vagy ezt ne feledd. Az E, mint Elit, ezért lehet hogy kissé piszkálni fognak, mert nem veszünk fel akárkit az E-be, és te még később is érkeztél. Majd óráid után, megkereslek, és odaadom a céduláidat, addig is, ezt mutasd be a tanáraidnak - mondja és a kezembe ad egy A/4-es lapot. - Az adataid vannak rajta - teszi hozzá.
Bólintok és a farmerem zsebébe szuszakolom. Már fordulnék meg, mikor még hozzáteszi.
- Ne lepődj meg a furábbnál furább dolgokon. - Ismét csak bólintok.
Megfordulok és a LÁNYOK feliratú ajtó felé indulok. Benyitok és egy öltörő tárul elém. Páran már vannak is bent.
- Hali - mondom félhangosan.
- Hali - hallom a válaszokat, többnyire egyszerre.
- Te vagy az új csaj? - kérdezi egy hosszú fekete hajú, magas, vékony csaj.
Viszonylag barátságosnak néz ki. Japán lehet. Bár ahhoz kissé túl magas. Mindegy. Már teljesen át van öltözve, a tesi felszerelésébe.
- Igen, a nevem Rachel - mondom és egy kis lágyságot is viszek a hangomba.
- Tiszta menő neved van - mondja egy másik lány aki most bukkan fel egy másik ajtó mögül és éppen a copfját igazgatja.
- Ja, szerintem is - teszi hozzá a fekete hajú csaj.
- Egyébként, én Amy vagyok és ő pedig Iseul - mondja a barna, felkötött hajú csaj és a fekete hajúra mutat.
- Szép nevek. Az Iseul az milyen név? - kérdezek rá, ismerősen cseng, de nem vagyok biztos benne.
- Kóreai - feleli Iseul.
- Ja, értem, akkor ezért volt ismerős a hangzása - mondom.
- Ismerős? - lepődik meg.
- Ja, azért mert bírom a K-pop- ot, Kórea tini vagy fiatal sztárjai.
- Hű, itt nem sokan ismerik őket, ezzel most megleptél - mondja mosolyogva.
Csak egy mosollyal felelek.
- Egyébként, merre találom a tanárunkat? - kérdezem.
Egyként fordulnak felém.
- Ne akarj vele találkozni - mondja Amy.
- Sajnos, muszáj lesz, mert egy ezt be kell mutassam neki, kettő, még nem kaptam meg a torna felszerelésemet - mondom.
- Az milyen papír? - kéred rá Iseul.
- Azt mondta Dr. James, hogy az adataim vannak rajta, és a céduláim helyett ezt kell bemutatnom a tanáraimnak - magyarázom el.
- Ja értem. Viszont azt ne villogtasd, mert nemsoká jönnek az osztály ribancai és azok előszeretettel, kötnek bele mindenkibe, nehogy elvegyék tőled - figyelmeztet Amy.
- Azt próbálják meg - szűröm a fogaim közt.
- Na, gyere elmegyek veled a tanár úrhoz - ajánlja fel Iseul.
- Oké. köszi - mondom és utána megyek.
Iseul, bevezet a tornaterembe. Hatalmas. Sokkal nagyobb mint amekkorákat eddig valaha is láttam. Iseul karon ragad, így vissza esek a kábulatból, a lelátó felé vezet, és ekkor megpillantok egy férfit. Olyan 177 cm-re saccolom, köpcösebb, és olyan 40 körüli lehet. Komoly képpel. Nem valami fényes az első benyomása.
- Próbálj meg minél tisztelettudóbban beszélni vele. Akkor talán normális lesz - figyelmeztet Iseul, mielőtt hallótávolságba kerülnénk.
Meg hallhatta közeledő lépteinket, mert felénk pillant.
- Jó reggelt tanár úr! - köszön illedelmesen Iseul.
- Jó reggelt. - igyekszem tisztelettudó lenni, mondjuk nem szokásom így beszélni a tanárokkal, de még most ki kell tapasztalni a határokat, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy itt nem lehet annyira vagánykodni az órákon. De ez majd kiderül.
- Reggelt lányok. Mit szeretnétek? - kérdezi érezhető felsőbbrendűséggel.
- Tanár úr, nem tudom tájékoztatták-e hogy új diák érkezik az osztályba. Ő itt Rachel az új osztálytársunk - mutat rám Iseul.
Gyorsan előhalászom a zsebemből a papírt amit, Dr. James adott, és odanyújtom a tanárnak.
- Dr. James azt mondta, hogy ezt adjam oda minden tanáromnak, mert a céduláimat csak délután kapom meg -teszem hozzá.
Egy lekicsinylő tekintet kíséretében el veszi a papíromat.
- Rachel Dorsey. 16 éves, és 9. E osztályos tanuló. Igaz? - kérdez vissza.
- Igen - erősítem meg.
- És a besorolásod....hol is van? Áh meg van... nullás? - kérdezi hitetlenkedve.
Nem értem a helyzetet. Miféle besorolás? És nulla? Egy nagy nulla? Ennyi? Ezt nem hiszem el...
Iseul-ra pillantok, de lesokkolva néz a tanár úrra.
- Nos, rendben, várjatok egy percet, hozok kulcsot az öltözőszekrényedhez, abban van a tesi és az edző cuccod - mondja és elviharzik.
- Iseul miféle besorolás ez? - kérdezem halkan.
- Hát bonyolult elmagyarázni, a lényeg az hogy 5-től 0-ig van a skála és az 5 a leggyengébb és a 0 a legerősebb. Igazság szerint nem tudjuk pontosan hogy mik a feltételek ezeknél a besorolásoknál, csak azt hogy minél kisebb a szám a céduládon annál erősebb és jobb. Bár eleve az E osztály leggyengébbjei erősebbek, mint mondjuk az A legerősebbjei. Bár ritkán de előfordul, hogy egy egy elit elbukik így ki is esik az E -ből - fejezi be, mert megjelenik a tanár.
- Parancsolj - nyomja a kezembe a kulcsot - És igyekezz, mindjárt kezdődik az óra - teszi hozzá.
- Köszönöm - mondom, és Iseul-al a nyomomban elsietek. Iseul előre megy, mikor rossz irányba akarok menni. Menet közben megnézem a szekrény számomat. 22. Iseul-étól nem messze meg is találom az enyémet. Kinyitom, és megpillantom a szépen belegyömöszölt tesi zsákot. Kiborítom a padra a tartalmát. Egy fehér, piros szegélyes egyen póló és piros, fehér szegélyes egyen rövidnadrág. Egy fekete egyen cipővel. Sőt még két hajgumi is van benne és egy pár fehér zokni. Gyorsan magamra kapom a ruhámat, a zoknit és a cipőt. Jönnek még be páran az öltözőbe. Köszönök nekik is. Néhány fura pillantás kíséretében visszaköszönnek. Amy- hez lépek.
- Van itt valahol egy tükör? - kérdezem.
- Ott, a zuhanyzónál - mutat a bejárat melletti ajtóra.
- Köszi - mondom és odaindulok.
A tükör előtt összefogom a hajam egy lófarokba, bár az elöl a hol rövidebb a hajam, ott nem ér bele így az arcomba hullik. Egyre hangosabbak a lányok az öltözőben. Egy kis igazítás után visszasétálok, és egy rakat új csajt látok, már tesi cuccban feszíteni.
- Hé, csajok! - visítozik az egyik.
Szinte az összes újonnan érkezett csaj felé, majd felém fordul.
- Te lennél az új csaj? - nyávogja a sokaság közepén álló nem sokkal magasabb barna hajú csaj.
- Igen - bólintok.
- Rachel igaz? - nyávogja egy másik.
- Ja - vetem oda.
Elég idegesítő a nyávogásuk. Mindegy. A többi lánnyal ott hagyjuk őket. Besétálunk a tornaterembe, ahol már jó sok fiú bent van.
- Hé, te, szerintem rossz helyre jöttél, most az E osztálynak lesz tesije, nem az A-nak - szól utánam valamelyik, és már be is toppannak a terembe.
- E osztályos vagyok, szóval nem, nem jöttem rossz helyre - vágok vissza.
Erre elkezdenek vihogni. Mint valami gégerákos hiéna falka, komolyan fülsértőek.
- Te E osztályos? Kizárt - nyerít megint a középső.
Erre néhány fiú is nevetni kezd.
- Emós törpéket nem vesznek fel az E-be - vinnyog egy másik, mire ismét elkezdenek vihogni.
Na itt már végképp röhögni kezdenek a fiúk is.
- Hát pedig még is, és különben meg, nem lehet mindenki vihogó, alak nélküli, gégerákos hiéna hangú ribi. - Az amúgy is rövid rövidnadrágot felhúzzák ameddig csak lehet, hogy biztos ki-ki villanjon a seggük. Mi mások lehetnek ha nem ribik?
Na erre aztán végkép hangos röhögésbe kezdenek a fiúk, de még Iseul és Amy is.
Köpni-nyelni nem tudnak ennek hallatán és csak úgy vörösödik a fejük a dühtől.
- Te kis.. - mondja a középső és nekem ront.
Elkapja a hajamat és azt kezdi el cibálni, mire felkiáltok. Baromira fáj. Jobb könyökömmel gyomron vágom, mire ő is felkiált és elenged. A hasára szorítja a két kezét és úgy kapkod levegő után. A fiú össze vissza ordibálják, hogy "héé" "hűű" ÚÚÚ" . Oda jön tanár úr is.
- Itt meg mi folyik? - Majd, hogy nem ordibál.
- Nekem esett és megtépett - mondom.
- Te meg gyomron vágtál! - visítozik.
- Még szép, hogy nem fogom hagyni, hogy csak úgy megtépjenek - vágok vissza neki.
Már éppen mondana valami mikor a tanár közbeszól.
- Elég!
És megszólal a csengő.
- Mindenki sorakozó - utasít a tanár.
A fiúk is, lányok is beállnak tornasorba. Én is beállok a lányok sorának a legvégére.
- Öt kör futás, mindenkinek - mondja a tanár és megfújja a sípját.
Közepes tempóban egymás mögött lefutjuk az öt kört. Kellemesen bemelegszek.
- Rachel, Carry, harminc fekvőtámasz, a többiek addig pakoljanak elő a röplabdához - adja ki az utasítást.
- Menyi?!? - visít fel a csaj ,ezek szerint Carry, aki megcibált.
- Harminc - ismétli meg magát a tanár.
- Na, nee. Lehet női? - érdeklődik negédes hangon.
A tanár csúf mosolyra húzza a száját.
- Nem - mondja - Lehet kezdeni, itt előttem - teszi hozzá.
Harmincat simán megcsinálok egy huzamban.
Lemegyek fekvőtámaszba, és elkezdem csinálni.
Jóval hamarabb végzek, mint Carry. A többiek már körénk gyűltek. Amint ő is végez már mehetünk is játszani. Mint rájöttem 32-en vagyunk az osztályban. mert két pályát állítottak fel ahol 7- 7 ellen
játszunk és minden csapatnak van 4 cseréje.
Tesiórát két nyeréssel és egy vereséggel zárta a csapatunk. Ahogy megszólal a csengő, már rontunk is az öltözőbe. Sietek az átöltözéssel, mert még vissza szeretnék menni a szobámba. Az öltözőből kilépve az osztály nagy részét a folyosón találom. Próbálok elkerülni úgy mindenkit, hogy haladjak, de ekkor valaki a nevemen szólít.
- Hej, Rachel! - Egy fiú hangját hallom.
Megtorpanok és körülnézek. Három fiú áll egymás mellett és integetnek nekem, hogy menjek oda.
Egy sóhaj kíséretében feléjük veszem az irányt.
- Nagyon nagy volt ahogy lerendezted Carry-t - mondja a jobb oldali.
Magas vékony, barna haja oldalt rövid, felül kicsit hosszabb és fel van tüsizve. Kék pólót és fekete farmert visel. Mellette a középső egy kicsivel alacsonyabb, kissé izmosabb testalkatú, egyformán félhosszú szőke haja amolyan "mostkeltemfel" hatásúra van beállítva. Egy fehér trikó és koptatott farmer van rajta. És a bal oldali meg még alacsonyabb, még kigyúrtabb, viszont a haja egészen rövidre nyírt. zöld feszülős póló és cső farmert hord.
- Köszi -mondom egy mosoly kíséretében.
